Make your own free website on Tripod.com
Berni kongresszus
Nincs nyoma...
Goj Motorosok
Fidesz korlátok
Berni kong.
Buzi a vagy!
Jogellenes eljárás
Népszabadság?
Országos blokád
Háború
Megaláztatás
IWIW
Pályázat
Betiltanák ...
Romámia az EUban
Crisis in Hungary
Cigánypolitika
Rendôri tulkapások...
Request for help...

<< vissza

A demokrácia határai Magyarországon

a budapesti a 2006-os őszi események tükrében

Nagysikerű kongresszus a berni Egyetemen

 

2006 október 23-án a magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján a hivatalos állami ünnepségek az állampolgárok teljes kizárásával zajlottak. A civil szervezetek, pártok előre bejelentett és spontán rendezvényein a rendőrség részéről az emberi jogok oly mértékű megsértésére került sor, melyről 1990 után azt gondoltuk: az új demokráciában soha többé nem történhet meg – mondta előadásában Balog Zoltán parlamenti képviselő, a Magyar Parlament Kisebbségi és Emberjogi Bizottságának elnöke Bernben, 2007. január 23-án. A Berni Egyetem épületében zajló konferenciát a Svájci Kelet-Európa Könyvtár, a párizsi Európai Kutatások és Kezdeményezések Intézete, valamint a Svájci Magyar Polgári Egyesület szervezte.

Balog Zoltán beszédében rámutatott: - Előre elhatározott, félelemkeltő, erőszakos fellépéssel a rendőrség vezetése, és/vagy a Kormány politikai akcióra használta a rendőrséget. Ez 1990 óta először fordult elő, s jelzi, hogy a rendőrség demokratikus átalakítása nem sikerült megfelelően. Továbbá hiányoznak azok az alkotmányos garanciák, melyek megakadályozhatják a rendőri szervek politikai befolyásolását.

Balog szerint 2006. október 23-án érte el egyik csúcspontját az a morális válság, mely 2006 szeptember 17-én robbant ki. Ezen a napon a médiumok birtokába került az év áprilisában választásokat nyerő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök saját frakciója előtt elmondott beszéde, melyben beismerte: hazugságokkal, közérdekű adatok meghamisításával nyerték meg a parlamenti választást. A beszéd cinikus és durva hangvétele (Magyarországot többször „kurva országnak” nevezte) is hozzájárult ahhoz, hogy még a nyilvánosságra kerülés napján többezer spontán tiltakozó vonult a Parlament elé.

Balog Zoltán rámutatott: - Október 23-án a legnagyobb ellenzéki párt békés tüntetésre hívta híveit, akik Budapest belvárosában, a becslések szerint körülbelül százezren hallgatták Wilfrid Martens, az Európai Néppárt elnökének, és Orbán Viktor, a Fidesz elnökének beszédét. Közben a rendőrség egész nap folyamatosan kísérgette az ünnepségek helyszínei között ingázó kisebb csoportokat, akiknek egy része délután összecsapott a rendőrökkel. Ezt követően

 

a rendőrség a néhány száz demonstrálót rászorította a több, mint százezres, békésen ünneplő tömegre.

 

Balog képviselő szerint lehetőség lett volna másik irányba oszlatni őket. A Kisebbségi és Emberjogi Bizottság elnöke kiemelte: - A Magyar Országgyűlés Rendészeti Bizottságának ellenzéki elnöke kérte a rendőri vezetőket arra az ellenzéki párt ünnepsége előtt, hogy ne engedjék összekeveredni az erőszakos cselekményekre készülőket a békés ünneplőkkel. Ennek ellenére a rendőrség lovasrohammal, könnygázgránátokkal, és gumilövedékekkel oszlatta a békés tömeget. Ennek eredménye többszáz súlyosan sérült polgár, (két ember elveszítette a látását, csonttörések, agykárosodások történtek stb.). A rendőrök súlyosan bántalmaztak egy parlamenti képviselőt (Révész Máriusz), valamint válogatás nélkül verték a hazatérő békés embereket.

         Balog Zoltán rámutatott: - A rendőrök semmifajta azonosító jelet nem viseltek az akció során, mely az előre megfontolt brutalitást valószínűsíti. Továbbá filmfelvételek bizonyítják, hogy a rendőrség használta a nem megengedett „vipera” (teleszkópos acélbot) használatát, illetve a gumilövedékeket közvetlen közelről, emberek fejére célozva lőttek ki. A könnygázlövedékek kilövése is fejmagasságban történt.

         Balog hangsúlyozta: - A kormány az eseményekkel kapcsolatban nem folytat semmilyen tényfeltáró vizsgálatot. A kormánypárti országgyűlési képviselők az illetékes három bizottság (Emberi jogi, Rendészeti és Nemzetbiztonsági) első ülését bojkottálták, a másodikra nem engedték meghívni az emberi jogi szervezeteket, akik tiltakoztak a jogsértések miatt. (Amnesty International, Helsinki Watch Committee stb,).

 

Az ülés anyagát 80 évre titkosították.

 

Egyedül az ügyészség folytat vizsgálatot azokban az esetekben, ahol feljelentés érkezett. A rendőrség saját körben elrendelt vizsgálatai nem jártak semmifajta következménnyel. A kormányfő által alakított elemző bizottság deklaráltan nem foglalkozik konkrét esetek vizsgálatával.

         A Kisebbségi és Emberjogi Bizottság elnöke kiemelte: - A kormány máris bejelentette a gyülekezési törvény szigorítását, továbbá közbeszerzési eljárás nélkül több mint 2 milliárd forintért vásárol rendőri felszerelést és fegyvereket, illetve három hónapja jogellenesen lezárta és kordonnal körbevette a Parlament előtti teret, mely 16 éve a demonstrációk hagyományos helyszíne.

         A legnagyobb ellenzéki párt képviselői azért fordulnak a nemzetközi nyilvánossághoz, mert nem látják biztosítva ezen súlyos emberi jogi sérelmek páratlan és teljeskörű kivizsgálását és a felelősök megnevezését.

2006. október 23-án Budapesten különösen példátlan erejű és méretű megfélemlítő rendőri intézkedések sorozata történt

 

- A bejelentett, békés megemlékezésen résztvevő, távozni kívánó embereket nem védték meg, hanem be nem jelentett tüntetés rendőri intézkedés alatt álló résztvevőinek tekintették őket. A rendőrség ezúttal sem tartotta be a szükségesség és arányosság elvét, illetve a tömegoszlatás szabályait. A rendőrök egyenruháján nem volt a törvény által előírt azonosító jelvény, illetve sokuk maszkot viselt, ezzel utólagos büntetőjogi és fegyelmi felelősségre vonásuk nagymértékben megnehezült – mondta Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, Európai jogi szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány alelnöke. Beszédében hangsúlyozta: - A tüntetésekkel összefüggésben csaknem félezer emberrel szemben indult garázdaság, rongálás vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt büntetőeljárás, vagy rendzavarás miatt szabálysértési eljárás, ezek többsége azonban a társadalmi rendet nem veszélyeztető, pusztán a tüntetések helyszínén jelenlévő, de erőszakos cselekményt nem tanúsító személyek ellen folyik. Jelenlegi ismeretek szerint több, mint 171 feljelentés érkezett brutálisan intézkedő rendőrök ellen, de eddig csak 16 gyanúsítására került sor. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány erejéhez mérten igyekszik segítséget nyújtani a tüntetésekkel kapcsolatban eljárás alá vontaknak, együttműködő ügyvédei közel 60 ügyben járnak el. A védencek többsége előzetes letartóztatásba került, azonban mára a döntő többséggel szemben megszüntették a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket.

         Gaudi hangsúlyozta: - Tipikus jelenség, hogy a gyanúsítottak döntő többsége „rossz helyen, rossz időpontban” tartózkodó, rendezett személyi körülményekkel rendelkező, normális életvezetésű diák, tanuló, vagy büntetlen előéletű személy, akiknek semmi közük nincs erőszakos cselekményekhez. Sokan közülük magányosan kerültek intézkedés alá, majd az eljárásban, mint „csoportos garázda” találták magukat. 

         A megindult jogvédő küzdelem mára jelentős eredményeket hozott: több gyanúsított ellen megszüntette az ügyészség az eljárást. Több súlyosan megvert tüntető ügyében feljelentést tettek, továbbá pereket indítottak a tüntetések jogellenes feloszlatásának bírósági megállapítása érdekében.        

         Morvai Krisztina, az ELTE AJK Büntetőjogi Tanszékének docense, az alternatív vizsgálóbizottság elnöke bejelentette: - Internetes honlapot indítottak 2007. január 23-án www.oktober23bizottsag.hu címen, melyen néhány nap múlva olvashatók lesznek a bizottsági jelentések, híranyagok, jegyzőkönyvek, hivatalos és rendőrségi hanganyagok, továbbá képgaléria is található a honlapon. Morvai Krisztinát felháborította az a tény, hogy a százezres Fidesz ünnepség után hazatérve a televízióban azt hallhatta Gyurcsány miniszterelnöktől, miszerint egy „randalírozó kis tömeg tette tönkre” az ünnepi eseményeket, miközben ő a lányával ellentétben épp ennek ellenkezőjét tapasztalta, vagyis hogy a rendőrök lőnek a százezres békésen ünneplő tömegbe stb. Morvai asszony ekkor határozta el, hogy a mindenkinek kijáró emberi méltóság védelmében vizsgálódni kezd egy alternatív vizsgálóbizottság társelnökeként. Feladataik között szerepel a valóság feltárása: Mi is történt valójában október 23-án? Fontosnak tartják a tettesek felelősségre vonását, illetve az áldozatok rehabilitálását.

         A kongresszuson bemutatták Siklósi Beatrix drámai hangvételű kisfilmjét

az október 23-i rendőri brutalitásról, majd kerekeasztal beszélgetéssel zárult a Kiss Boldizsár egyetemi oktató és Dr. Von Werdt Christophe, a Svájci Kelet-Európa Könyvtár igazgatója által szervezett tanácskozás.

Frigyesy Ágnes

(Bernből)