2006. október 21- 22-én az 1956-os Forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megemlékező rendezvénysorozata volt Münchenben. A rendezvénysorozat egy megnyitóval kezdődött a Sonnenstrassen, ahol a Hungaria Gulasch Express étteremben megnyitottuk a THE WALL című kiállításunkat, a Kossuth téri tüntetés müncheni "treffpunktját".

           A két nap két fő eseménye: szombaton (oktober 21.) Usztics Mátyás személyes vezetésével vendégszerepelt ünnepségünkön a Nemzeti Kamaraszínház Petőfi nem alkuszik című Ady adaptációjával. A gyér közönség ellenére hihetetlen előadásban volt részünk. Joggal állíthatjuk, hogy a "haknikhoz" szokott müncheni közönség olyan hatalmas ajándékott kapott a Kamaraszínház művészeitől, a Debreceni Népiegyüttes táncoasitól és a Csürdöngölő együttestől, amilyet a müncheni színházrajongók (kb. harminan voltunk a 3000 kézbe adott szórólap ellenére! (sic)) még soha nem látott! Ezúton is köszönjük az előadást ezerszer, tízezerszer, százezerszer, mert ilyen hihetetlen csodálatos játék csak a nagyon szerencsés nézőknek adatik meg! Nekünk megadatott! Köszönjük Usztics Mátyás, köszönjük Pelsőczi László, köszönjük Leisen András!

             A második nap fő attrakciója volt, hogy film-világpremiert tarthattunk. Fazekas Lajos budapesti filmrendező ajándéka a müncheni rendezvény részére az itt először bemutatott Vidéki srácok című film volt. A 17 órás kezdésre behírdetett ősbemutatóra mindösszesen tízen voltak kíváncsiak. A film gyönyörű, hűen tükrözi a makói 56-os diákság viszonyát a Budapesti eseményekhez. Köszönjük kedves Fazekas Lajos!

            Ezen a napon este nyolc órától a Debreceni Néptáncegyüttes tartott egy órás fantasztikus hangulatú műsort a Csürdöngölő zenekar kíséretében. Sajnos a nézőtéren csak páran ültek. Nekik is köszönet mindenért!

            Ezen kívül két sajtótájékoztató és egyéb programok is voltak a két nap alatt, szintén gyér érdeklődés mellett. A meghívott, nem csak német sajtó a rendezvénysorozaton meg sem jelent, kivéve a helyi Magyar Glóbusz című lap tudósítóját, aki csak a színházi előadáson vett részt, várhatóan a magyarországi ismert művészekkel elkészíthető riport kedvéért, de egyébként ezen média sem tanúsított különösebb figyelmet az események iránt. Egyetlen szponzora a két napnak a Krekk kantin, igazán kitett magáért, nekik is köszönjük a segítséget!

Levonva a konzekvenciát: a botrányos érdektelenség elgondolkoztatásra késztet: 1956 50 éves jubileuma nem összefogó erő az egyik legnagyobb nyugat-európai magyar közösség részére. Ezek szerint "filmes nyelven" szólva, bemondhatjuk, hogy Ennyi, és pakolhatunk? Hová tüntetek Magyarok Münchenből, a Szabad Európa Rádió, a Nemzetőr városából? Statisztikailag még mindig itt vagytok, sőt többen mint voltatok. Lélekben viszont eltávozva tőlünk. Lélek nélkül a test halott, a szó hazug, mert rosszul beszélve németül, tagadjátok származástokat! Ezért nevetnek rajtatok, mert ahova igyekeztek -más nemzetté válni, foglalt. Ahonnan kiléptetek, helyetek üres, kong. De senki nem sír vissza. Rátok már sehol nincs szükség!

A tüntetés végén lett ismertetve MNB 2006 a RISS!hez eljuttatott beszámolója a budapesti eseményekről.